józsefi egyetemi reformok: II. József (ur. 1780-90) a nevelés és oktatás minden területére ki akarta terjeszteni befolyását. Ennek érdekében a →Tudományegyetemet 1783: Budáról Pestre helyezte, s e célra részben v. egészben elvette a →klarisszák, a →pálosok, a →domonkosok és a →ferencesek pesti zárdáit. A kúria épületével együtt ezeket jelölte ki az egy. épületeinek (1999: az V. ker. Szerb u., Magyar u., Kossuth L. u. és a Duna által határolt része). A domonkosokat és a klarisszákat II. József elűzte, a pálosokat előbb a domonkosok épületébe irányította, majd 1786. II. 7: őket is föloszlatta. A ferences zárdából kvtárat és mérnökisk-t, kertjükből (Ferenciek tere és Magyar u. között) egyetemi növény- és konyhakertet csináltatott (utóbbit kárpótlásul a városmajori kertekért, melyeket, bár nyilvános sétatér lett belőlük, 1807: a Tudegy-nek 7000 Ft-ért meg kellett váltania a rendtől). A közp. épületet (Egyetem tér), ahol a pálosok gazd. épülete állott, 3 emeletes palotává építtette. A bölcs. és jogi kart a kúria épületébe, az orvosi kart a kir. igazgatóság (Kossuth L. u. 28.) házába, a kórházat (mely Budán, a Szt János Kórházban 16 ággyal működött) a klarisszák zárdájába helyeztette. Ez a kóroda lett a rokkantak házának (közp. városháza) Szervita téri sarka is; tancélokra 24 ágyat jelöltek ki (Bécsben e célra csak 12-t tartottak). Az értékes budai ingatlanok elvesztését Pest városa semmivel nem ellensúlyozta. - II. József a Tudegy. vagyonát kisajátíttatta, 1781: a kincstárba olvasztatta, 1784: bevezettette a ném. tanítási nyelvet, és elvette az egy. bíróválasztási jogát, 1785: a hittud. kart Pozsonyba küldte, eltörölte a kötelező akad. istentiszt-et és a tanárok talárviselését, 1785: bevezette, 1790: eltörölte a tandíjat, elárvereztette a kvtár egy részét, csökkentette az orvosi tanszékek és a tanulmányi évek számát (4-ről 3-ra), eltörölte a dri esküt. A tápintézetek fölszámolásával megszüntette a diákétkeztetést. Így megszüntette az Oláh Miklós érs. (1553-68) alapította Szt Istvánhoz címzett, a Szelepcsényi György prím. (1666-85) alapította Bold. Szűzről nevezett, a Janny Jakab alapította Szt Adalbert, a Lósy Imre (1637-42) és Lippay György prím. (1642-66) alapította papnöveldei és az anyja, Mária Terézia kirnő (ur. 1740-80) alapította Teréziai tápintézetet (1780 k. a diákok Budán 1 havi teljes ellátásért 8-10 Ft-ot, 4-5 fogásos ebédért a vendéglőben 10-12 krajcárt fizettek). - A kir. 1790: a kúriát a pesti pálos ktorba helyezte, a klarisszák zárdájába a közalapítványi igazgatóságot költöztette, a kóroda ágyszámát fölemeltette, de azt a Hatvani u. házba telepíttette. - E rendeleteket 1790: a kir. visszavonta; II. Lipót (ur. 1790-92) visszaállította a teréziai tanulmányi rendet, a m. tannyelvet, s az egy. bíráskodási jogát. I. Ferenc (ur. 1792-1835) különválasztotta az egy. vagyonát a kincstárétól, visszaadta elvett javait, 1802. VI. 23: elrendelte, hogy azokat az egy. maga kezelje, amit azonban nem sikerült érvényesíteni. 88

A M. Kir. Tudegy. Orvostud. Karának gazd. almanachja az 1921. évre. Közrebocsátotta Nékám Lajos. Bp., 1921:15.